Apró napsugár cirógatására ébredtem

Átbújt a kis huncut a redőnyrésen

Megfürdött a szekrény tükrében

Porszemeket táncoltatott a sarokban

Majd kikacsintott az ajtón titokban

S bár valódi ereje még alig volt

Meleget csempészett a napomba

Hosszú volt a tél bár kezdetben szerettem

Mára már nagyon nem szenvedhettem

Szürke utakon folydogált a hólé

Sáros csizmában járt-kelt a jónép

A csélcsap szél még tél hideget hordott

Meg-megráncigált faágat-bokrot

Óh bár űzné el végre ezt a bolondot

S akkor jött ez a kis fénylő pimasz

S fülembe súgta útban a tavasz

Mindjárt megjött a vidám kedvem

Hiába bújt vissza odújába a medve

Minden redőnyt felhúztam hadd jöjjön

Kintről rám nevetett egy picinyke cinke

Neki is pont mostanra jött meg a kedve

-rame-