Elégedetten dőlt hátra a Teremtő
A nagy munkát elvégezte
S lőn a Férfi meg a Nő
Ő ugyan békét álmodott
Ezért teremtett Paradicsomot
De hiába volt Ő bölcs és öreg
Megtelt mára mégis a kötet
Mely viselt dolgait őrzi
Férfinek és Nőnek
S hidd el az élet
Nem lányregény
Akad a könyvben gazdag s szegény
Királylány és cipészlegény
Kígyó béka cserépedény
Kardcsörtetés és
Enola Gay
Kezdetektől úgy hiszem a végig
Felérnek a kötetek lassan az égig
Kezdtük a kőbaltával
Folytattuk vasfüggöny karikával
Barlangokba bújtunk mint a férgek
Egekbe szárnyaltunk csillagfényben
Hajózni muszáj kiáltottuk
S szóltunk Búvár Kundnak
Ideje lenne már egy nagy lyuknak
Feltaláltunk nagy csodákat
Elfeledtünk kis álmokat
Harcoltunk Istenért és Népért
Öltünk nyakra-főre úgymond a békéért
Törpékből neveltünk óriásokat
S óriások szárnyait könnyedén letörtük
Miközben Krőzusok gazdagon henyélnek
Híjával vagyunk a Földön a kenyérnek
Miközben víz sem jut már az éhezőknek
Tamagocsik nyugszanak
Internet temetőkben
Elvetélt álmaink pszichiáter kézben
A házasságok már nem köttetnek az égben
Az egyetlen ami majdhogynem töretlen
A bujdokló remény
S a megtépázott hit
Hogy Férfi és Nő örök
Mint a Harc és mint az Élet
S ha lenéz munkájára fentről
A Nagy Isten
Így kiált majd
Atya Isten
Honnan van bennem ez a nagy
Elégedettség
Mikor a világot nem mozgatja más mint
Az elégedetlenség
-rame-
Megjelent a Minerva Capitoliuma internetes folyóirat szeptemberi számában
