Csendben múlnak a ráncok a homlokomról

Megpihenek végre

Ölelő karod ismerős rejtekén

Nincs itt más senki

Csak te meg én

Oly régen vágytam már e meghitt percet

Szeretve lenni újra

S boldogan szeretni megint

Ne szólj most semmit

Halkan ölelj

Tudom ez csak álom ne tűnjön el

.-.

Napfény ragyogta be a reggelt

Nem törte meg a csendet

Csak egy kakukk

Aki egy távoli üzenetben

Jósolt éveket nekem

Nem számoltam mennyit

Hisz mit érnek az évek

Nélküled

.-.-

Vedd kezedbe a kezem

Fogd át a vállam

Védj meg kedvesem

A múló időtől

A végtelen csendtől

Védj meg a hiányodtól

Maradj velem